Az útról..

Nos a fejlődésünk és az életünk útjáról is beszélhetünk, ugye minden esetben vannak olyan napok, hetek, hónapok, sőt, nevezhetjük időszakoknak is, amikor egy kicsit nehezebb, és van, amikor ki kell mondani, piszkosul nehéz, nem tudja az ember, hogy kire számíthat, és kire nem, hogy merre is van az arra. Igazán kegyetlen idők ezek, és akkor jövünk rá, hogy mindig csak saját magunkra számíthatunk. Ami azt jelenti, hogy nem várjuk aztán mástól a segítséget és a megoldást, megtanulunk önállóak lenni, mint amikor egy gyermek elhagyja az otthon melegét, és saját otthont kovácsol magának. Azt kívánom mindenkinek, hogy ezt legalább érje el, nincs is jobb, mint nem függve senkitől.